Mivel a maratás nekem nem szokott sikerülni igazán, ezért új NYÁK készítési módszert találtam ki. Veszek forrpontos próbanyákot:

Ebbe a nyákba a megszokott módon beforrasztom az alkatrészeket, majd ónnal összekötöm az egyes forrpontokat, így kialakítva egy vezetősávot:

Kell hozzá egy kis gyakorlat, de egy idő után ráérez az ember. Fontos hogy, ha folyamatosan bekapcsolva hagyjuk a pisztolyt, az ón csak az egyik forrpontról a másikra lötyög, nem köti össze azokat. Ezért kapcsolgatni kell a forrasztópisztolyt. Ehhez én a régi forrasztópisztolyt használom, mert annak vízszintesen áll a hegye, szemben az újkori pisztolyokkal, melyeknek függőleges. Íme a régi forrasztópisztoly feje:

Így néz ki az elkészült panel felülről:

Forrasztópisztoly:

A bal oldali "új generációs" forrasztópisztoly inkább csak vezetékek összeforrasztásához való fejkialakításánál fogva. A jobb oldali orosz 75W-os forrasztópisztoly 1,35 mm átmérőjű, 10 cm hosszú rézdróttal ellátva nálam a favorit. Volt forrasztóállomásom (Fahreinheit 60W), de abban pár év alatt tönkrement a fűtőszál.

Másik fontos kellék a forrasztópaszta:

Fontos hogy ne használjunk sósavban oldott cinket (horganyzott lemez) stb., mert ez némileg átvezet, és nem tudjuk, hogy miért nem működik az áramkörünk (én is beleestem ebbe a csapdába), másrészt pedig pár hét múlva só válik ki a panelen.

Egyéb kellékek:

Természetesen forrasztóón 1 mm körüli átmérőjű, hegyes csipesz, vágóolló.

Marató anyag:

20%-os sósav + rozsda (rozsdás vas) = vas-klorid

20%-os sósavba rozsdás vasakat mártok, hogy az lemarja róla a rozsdát. Sárgásbarna elegy keletkezik, melyet papír zsebkendőn keresztül leszűrök, ehhez egy flakon tetejét levágva készítek tölcsért, ezt bélelem ki a zsebkendővel. Adtam a keverékhez egy kis Hypot is, de szerintem e nélkül is jó az elegy.

A NYÁK-ot úgy készítem el, hogy először kockás papírra megtervezem az áramkört a furatok helyeivel, majd méretre vágom a NYÁK-lapot, ezután pedig ráhajtogatom a kockás lapot a rézzel bevont oldalára, melyet papírragasztóval (maszkolószalag) ráragasztok. 1,5-es fúróval kifurkálom a furatok helyeinél. Ezután leveszem a papírt, és a kezemmel, körmömmel egy kissé lesorjázom a lemezt. Ezután szappanos vízzel lemosom, hígítóval zsírtalanítom.

Alkoholos filctollal (1-4 mm) megrajzolom az áramkört, ügyelve, hogy most a fonák részen dolgozok (tükörkép). A furatoknál úgy járok el, hogy függőlegesen belehelyezem a filctoll hegyét, és körbeforgatom azt. Így a furatok széleinél is be lesz fedve a réz, és nem tud alámarni a sav. Ha kész, jöhet a maratás.

Marató edénynek vajas csészét használok, amennyiben a NYÁK fektetve belefér. Annyi marató anyagot helyezek az edénybe, hogy az majd ellepje a NYÁK-ot. Ezután fogóval megfogva óvatosan beleteszem a panelt. Ezután 30 percenként ellenőrzöm. Maga a folyamat úgy történik, hogy először a fedetlen részeket marja a sav, majd a filctollal bevont részeket is megkezdi. Ezért 30 percenként ellenőrizzük a NYÁK-ot, a marási idő vége felé 15 percenként. A maratási idő változó, függ az elegy töménységétől, a hőmérséklettől, valamint a NYÁK méretétől is. Ha túl tömény az oldat az sem jó, mert a filctollal bevont réteg alá is bemar. Ideális maratási idő: 3-4 óra.

Végül, ha már csak a filctollal bevont részeken kívül nem maradt réz a NYÁK-on, fogóval vegyük ki a lemezt, és vízzel öblítsük le, ezután hígítóval mossuk le a filcet.

A marató anyagot ezután papír zsebkendőn keresztül szűrjük le, és üvegben tegyük el a következő maratáshoz.